Trófeakészítés

ÁRAK

  • Őzbak 4.000 Ft/db
  • Dámbika 8.000 Ft/db                        
  • Gímszarvas 10.000 Ft/db
  • Vaddisznó agyar 4.000 Ft/db

Vállaljuk  trófeák szakszerű elkészítését (főzés, szeparálás, fehérítés, fűrészelés, trófea alátétre felszerelés) a bíráló bizottságig szállítassal bezárólag.

 

Trófeabírálat

A vadászok kezdetben szubjektív alapon, "szemre" hasonlították össze az agancsokat, majd egyre inkább előtérbe került a mérhető módon való kifejezés igénye. Erre szolgál a trófeabírálat egységesítésének kidolgozása.

A szarvasagancsok bírálati képletét 1925-re Nadler Herbert dolgozta ki, és ez 1937-ben nyerte el végleges formáját (Nadler-Képlet). Rendszerét a percentuális egyensúly jellemzi az egyes szépségtényezők súlyozott figyelembevételével. Ez a képlet szolgált a későbbi nemzetközi bírálati képlet alapjául is, amelyet az 1937-ben Berlinben rendezett Nemzetközi Vadászati Kiállításon a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et du Conservation du Gibier, rövidítve: CIC) javaslatára fogadtak el CIC-képlet néven. Ezt a képletet 1952-ben módosították, majd 1954-ben a düsseldorfi kiállításon véglegesítették, s nemzetközi bírálati képletté nyilvánították.

Egyben a CIC a düsseldorfi nemzetközi kiállításon minden vadfajra nemzetközi bírálati képletet állapított meg, amelyeket kisebb módosításokkal az óta is használnak. Magyarországon — a szarvasagancsot kivéve — az ott megállapított képletekkel bírálnak el minden trófeát, kivétel a szarvasagancs, melynek hivatalos bírálata a nemzetközi és a Nadler-képlettel is megtörténik.

Az első hazai trófeakiállítást 1871-ben rendezték a budapesti Lovardában, majd ezt követően évente rendeztek őszi trófea bemutatót. Kiemelkedő az 1891. évi kiállítás, amelyen az előző 10 évdíjazott trófeáit mutatták be és ugyancsak jelentős a Millenniumi kiállítás is (1896). A trófea bemutatók sorát az első világháború megszakította, majd 1925 és 1944 között újra éledtek a kiállítások. A második világháborút követően Magyarországon csupán egy igazán nagy kiállításra került sor, ez az osztatlan sikert arató 1971-es Vadászati Világkiállítás volt.

Magyarországon 1958-tól kezdődően az Erdészeti Tudományos Intézet keretében kezdett működni egy trófeabíráló bizottság. Az Országos Trófeabíráló Bizottság 1963-ban alakult meg, majd 1969-ben jöttek létre a Megyei Trófeabíráló Bizottságok. Az összes elejtett és elhullott gím-, dám- és őzagancs, mufloncsiga és 12 cm-nél hosszabb vadkan trófea kötelező bemutatást 1970-től rendelet írja elő. A trófeabírálati adatokat az Országos Vadgazdálkodási Adattár gyűjti. Forrás: Wikipedia