Mályva (Malva sylvestris L.)

A hibiszkuszok, mályvák családjába tartozik, s nálunk több fajtája is megtalálható. Ilyen a kerti mályva, ami törökrózsaként ismeretes, vagy a lakásban is jól nevelhető kínai hibiszkusz, amit rózsamályvaként ismernek. Az óriás virágú mocsármályvát is kevesen ismerik, ezért most bemutatjuk őket.

A kerti mályva (Hibiscus syriacus) egészen a nyár elejétől októberig virágzik. Gazdag színei a lilától a rózsaszínen át a fehérig megtalálhatók. A mályva kedveli a napfényt, és a jó talajt is meghálálja. A víznek nagyon tud örülni, de ha csak keveset kap, akkor is szépen virágzik. Tavasszal meg szokta téveszteni az embereket, ugyanis meglehetősen későn hajt ki. Sokan már azt hiszik, hogy nem is él, amikor egyszer csak zöldellni kezd.  Szép sövény nevelhető belőle, ugyanis jól nyírható, és a visszavágást is jól bírja. Szépen mutat egymagában vagy más virágzó cserjék sorában is. Nyírás nélkül akár 4 méter magasra is nőhet.

A rózsamályva (Hibiscus rosa-sinensis) még dekoratívabb, mint a kerti mályva. Ennek színe leggyakrabban piros, de itt is sok árnyalat található. Vannak telt, sok szirmú virágai, de a szimplák is nagyon szépek. Virágai egy napig nyílnak, majd lehullanak. Szereti, ha nyirkos a földje. Ha száraz körülmények között tartjuk, pillanatok alatt lógni kezdenek a levelei. 

Kedveli a félárnyékos helyeket, de télen igényli a 10-15 C-os hőmérsékletet. Hajtásait május elején célszerű visszavágni, de azt sem minden évben. A visszavágásnak ugyan sok bimbó esik áldozatul, de ha nem tesszük meg, a növény a következő években kevesebbet fog virágozni. Hajtásai az idő során megfásodnak, így kis fácskát is nevelhetünk belőle, ha karó mellé kötözzük. Válasszuk ki a legegyenesebb hajtást, s azt kötözzük ki egy kis karó mellé. A visszavágás alatt megjelenő hajtásokból alakíthatjuk ki a koronát. Minél többször vágjuk vissza ezeket, annál sűrűbb lesz a fácska koronája. Ha a törzsön új hajtások, levelek jelennek meg, azokat rendszeresen szedjük le.

A mocsármályva (Hibiscus moscheutos) valóságos kincsnek számít. Virágainak átmérője 20 cm-nél is nagyobb lehet. Terebélyesre növő bokra lágyszárú. Virágzás után hajtásai leszáradnak, s tavasszal indulnak újra. Augusztusban hozza meg első virágait, amik egészen a fagyokig nyílnak. Egy-egy virágát szinte csak egy napig élvezhetjük, oly gyorsan elnyílik. Szereti a napot, télen egészen - 10 C-ig bírja a hideget. Ha ennél hidegebb van, lombbal, forgáccsal célszerű letakarni a tövét.

A fehér mályva (Althaea officinalis) a Kaszpi-tenger, a Fekete-tenger és a Földközi-tenger keleti medencéjében honos, de termesztik Bulgáriában, Jugoszláviában, a Szovjetunióban, Magyarországon és Belgiumban is. Házi kertben történő nevelése azonban nem rendelkezik sok pozitív eredménnyel, ugyanis nyirkos, mélyrétegű, tápdús, meleg fekvésű talajt igényel. Szőrös szára egy méternél magasabbra is megnő, levelei szórt állásúak, nyelesek, mindkét lapjukon bársonyosan bolyhos szőrrel rendelkeznek. A levélszél fűrészes. Virágai a levelek hónaljában csomóban állnak, nagyok, fehérek vagy halvány rózsaszínűek, június, július vagy augusztus tájékán nyílnak. Gyógyhatása már az ókortól kezdve ismert, és érdekes, hogy ma is ugyanazoknak a panaszoknak az enyhítésére használjuk, mint akkor. Ingercsökkentő hatása a gyökér nyálkatartalmának köszönhető. Ez növényi védőbevonatot képez a száj és a garat sérült nyálkahártyáján, de a gyomorban és a bélben is. Ezért a mályvagyökérteát garathurut, torokfájás, száraz köhögés, rekedtség és a gyomor és bél nyálkahártyája gyulladásainak gyógyítására használjuk. A mályvagyökér gyógyhatása orvosilag is elismert.

A fehér mályva kétéves vagy évelő növény. Gyökere orsó alakú, kevés ágú, húsos. Magassága elérheti az 1-1,5 métert is. Szórtállású levelei kerekdedek vagy vese alakúak, 5-15 cm átmérőjűek, többnyire karéjozottak. Virágainak átmérője 4-6 cm átmérőjű, a levelek hónaljában csomókban állnak, a szirmok színe rózsaszín, bíboros, sötétebb erezettel. Rendszerint egész nyáron át folyamatosan nyílik. Termése cikkekre hasadó korong. Ez a papsajt.

Rokonfajának, a papsajtmályvának (M. neglecta Wallr.) is gyűjtik a leveleit. Ez azonban alacsonyabb termetű, kisebb és nem olyan jellegzetes virágú. A termesztésben előfordul a vitatott rendszertani helyű mórmályva (M. sylvestris ssp. mauritiana [L.] A. et G.) is, ez nagyobb termetű, a virágai sötétebb lilák, de hidegérzékeny.

Felhasznált részei: A mályva virága és levele. Hatásai: Belsőleg alkalmazva jó köptető és köhögéscsillapító, külsőleg lágyító hatású.

Alkalmazásai: A mályvák leveleiből, virágaiból vagy gyökereiből készült orvosságokat (gyógytea, gargalizáló vagy borogatószer) elsősorban meghűléseket kísérő torokgyulladások, illetve köhögés ellen ajánlották. Emellett előszeretettel készítettek párakötéseket a kelések, gennyedések érlelésére és kifakasztására. Ugyanakkor gyakori alkotórészei voltak a különböző sebtapaszoknak is.

Napjainkban köptető és köhögéscsillapító teakeverékek alkotórészeként használják. Belsőleges alkalmazásakor a nyálkaanyagok ingereket távoltartó és a letapadt kóros váladékok elfolyósodását elősegítő hatásait hasznosítják. A levelekből készült forrázatban a nyálkaanyagok lágyító hatása érvényesül, ezért jó szer nedvező ekcéma borogatására és kelések érlelésére is. Ajánlott napi adagok: A levélből és a virágból egyaránt 5-5 gramm, ill. azzal egyenértékű készítmény. Figyelmeztetések: Nyálkatartalma miatt módosíthatja más gyógyszerek felszívódását.