Hóvirág

A hóvirág  az amarilliszfélék talán legismertebb növénynemzetsége. 20 fajuk él, melyek a Pireneusoktól, Közép- és Dél-Európán át, a Kaszpi-tóig, illetve a Közel-Keletig találhatók meg. Közülük a legkülönlegesebb faj Görögországban él s októberben virágzik.

Magyarországon négy fajjal találkozhatunk, a kertekben ültetett pompás, redőslevelű, és levantei hóvirággal, valamint az őshonos kikeleti hóvirággal.A hóvirágok élőhelyei az üde, vagy félszáraz lombos erdők, mediterrán és alhavasi cserjések, ritkábban fenyvesek. Földalatti raktározó szerve az 1-2 cm átmérőjű hagyma, amelyből két levél hajt ki - fajtól függően - az ősz, vagy a tél végén.

 A hagymából egy virágzó szár nő ki, amely egy virágot hordoz. A virág jellegzetessége a három, nagy, hófehér külső lepellevél (a köznyelvben "szirom"), és az ugyancsak három, kisméretű, belső lepellevél, amelyek zöld foltokat, vagy rajzolatokat viselnek.

Európa középső területein, valamint Dél-Európa hegyvidékein, lomhullató erdőkben él a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis). A bevezetőben leírt változatok gyakran megjelennek a hazai hóvirágállományokban. A hóvirágok Magyarország területén védettséget élveznek, letépésük eljárást von maga után. Hagymájuk rendkívül erős toxint tartalmaz.