Havasi gyopár

A havasi gyopár (Leontopodium nivale) a őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozik. Az egyik legismertebb havasi növény. A havasi gyopár köves réteken, mészkősziklákon él jellemzően 1800 és 3000 méter magasságok között.

Leírás

5-20 centiméteres, fehér, gyapjas, filcszerű, évelő növény. Keskeny, hosszúkás leveleinek különösen az alsó oldala szőrös. A levelek rozettát alkotnak. 5-15 darab fehér, fénylő felső levél csillag alakban helyezkedik el a virág körül. A 2-12 kosárka egyenként 60-80 csővirágot tartalmaznak. A peremen lévő csővirágok nőneműek, szálvirágzatnak is nevezik őket. Beljebb a nagyobb, hímnemű virágok találhatók.

Virágzat

A virágzási időszak július és szeptember között van. A magot hordozó termés ejtőernyőszerűen száll, úgy terjed. Nedves időben állatokra is ráragad. A virágzat tulajdonképpen csak álvirágzat (pseudoanthium). A virág látszatát a fehér, filcszerű felső levelek adják. A több száz tényleges virág kosárkákba tömörül, melyek közösen alkotják a beporzó egységet (superpseudeanthium).  A vakító fehér csillogást az egymásba gabalyodott szőrökön elhelyezkedő több ezer apró légbuborék adja, amint visszaveri a beeső fényt. Ez a csillogás egyrészt hívó jel a nektárt kereső rovaroknak, másrészt a fényvisszaverődés védi a növényt a kiszáradástól.

A porzást főleg legyek végzik, de lepkék és rovarok is szerepet játszanak. Mélyebben fekvő területeken nagyobbra nő, ritkább szőrzetet növeszt és ez által zöldebb a növény. A látszatvirágzat télig megmarad.