Kövirózsa

A fali kövirózsa, más néven házi kövirózsa vagy fülfű latin neve Sempervivum tectorum, ami egy pozsgás, örökzöld, évelő növény. A „kotló és csibék" megnevezés (az angol "hens and chickens" kifejezésből kapva nevét) arra utal, hogy a nagyobb tőrózsákból, vagyis a „kotlókból" kisebb rózsák sarjadnak, és ezek a „csibék". Mivel szárazságtűrő, pozsgás növény, a fali kövirózsa a sziklakertek kiváló évelő díszítői.

Főleg Európában gyakori; jellegzetes levélrózsái többnyire a hegyvidékek sziklás, napos lejtőin tűnnek fel. A karsztsziklagyep egyik jellegzetes növénye Alacsony növésű, 10 cm-es évelő növény, nagyon gyorsan terjed, akár 60 cm szélesre is elterjedhet rövid időn belül. Habár elsősorban tőrózsája miatt termesztik, a fali kövirózsa virágzik, 30 cm-es virágfüzéreket hajt. Levelei lehetnek pirosak, zöldek, vagy a két szín keveréke. A kövirózsát teljes napsütésben vagy félárnyékban, jó vízelvezetésű talajban termesszük.

Délen a félárnyékot kifejezetten kedveli, de a jó vízelvezetésű talaj mindenhol szükséges. A nagyobb tőrózsák virágzás után elpusztulnak, de előtte számos ˝csibét˝ növesztenek, melyek átveszik az ő helyüket. Ha szaporítani szeretnénk, egyszerűen válasszuk le a csibét a kotlóról, és ültessük el. Az ültetéshez kevés talaj is elegendő, mivel a kövirózsa könnyen gyökerezik. . Szélsőségesen szárazságtűrő, igénytelen növény. A sok napsütést meghálálja: minél több a fény, annál jobban fejlődik. Csak a pangó vizet nem tűri: olyan helyekről, ahol a víznek nincs lefolyása, könnyen kirothad. A legalkalmasabb számára a kevés humuszt tartalmazó, laza, jó vízáteresztő talaj.