Délszaki kutyatej

A délszaki kutyatej, ez a mediterrán régióban őshonos, heverőszárú növény örökzöld lévén egész évben díszíti a sziklakerteket. Érdekessége, hogy tavasztól őszig számos különböző formát vesz fel, így megjelenése mindig tartogat meglepetéseket.

A kutyatej (Euphorbia) a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjának névadó nemzetsége közel 1700 fajjal. Nevét Numidia egykori királyának, II. Jubának görög udvari orvosáról kapta. A nemzetség további magyar megnevezései A Pallas nagy lexikona szerint: ebtej, farkastej, farkasfű, tejesfű, fűtej.

A mérsékelt égövtől a trópusokig terjedt el az Ó- és az Újvilágban egyaránt; a legtöbb Afrikában és Dél-Amerikában. Több afrikai faj párhuzamos evolúcióval az amerikai kaktuszokhoz hasonló törzsszukkulens növénnyé alakult. Európában mintegy száz fajuk honos; ezek közül Magyarországon 37 él vadon. Páratlanul változatos nemzetség: a fajok között apró egyéves növények (mint például a farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias L.) és fatermetű, CAM fotoszintézisű pozsgások egyaránt előfordulnak.

Valamennyi faja fehér tejnedvet tartalmaz, a nemzetség erről kapta magyar nevét. Levelei váltakozva vagy átellenesen, ritkán örvösen állnak. Többnyire egyivarú virágainak nincsenek sziromlevelei, ezeket időnként a murvalevelekből átalakult ál-csészelevelek pótolják. A többnyire nem túl feltűnő virágok a beporzó rovarokat a bőséggel termelt nektárral csalogatják.

Valamennyi faja és a növény minden része mérgező; hatóanyagai a diterpének. Csípős ízű tejnedve hánytató, hashajtó hatású. A pozsgás fajok a kaktuszokhoz hasonlóan tövises cserje, gömb- és oszlopos alakúak egyaránt lehetnek. A kaktuszokhoz hasonlóan bordásak, a bordák élein tövisekkel (ezek rendszerint párosával vagy hármasával nőnek).