Barkócaberkenye

A barkócaberkenye (Sorbus torminalis) középtermetű, lombhullató fa. A madárberkenye közeli rokona. Magyarországon is őshonos, árnyéktűrő fa.

A meleget kedvelő, de a fagyra érzéketlen fafaj. A száraz homokot és a nedves talajokat kerüli. Az előhegységek és dombvidékek mészkő felett kialakult agyag- és vályogtalajain növekszik legjobban. Hosszú kocsányú, bódító illatú fehér virágai 6–8 mm átmérőjűek, 1,2 cm hosszúak, lapos bogernyőkben nyílnak a lombosodás után, május-június környékén. Számos rovarfaj képes megporozni, de a virág kis mérete miatt az apróbb rovarok porozzák szívesen.

Kiváló mézelő növény. Szeptemberben beérő, október táján lehulló termése kerek, zöldessárga, éretten rozsdabarna, fehéren pontozott. Mérete 2–3 cm, alakja hosszúkás, körte alakú. Kemény (de később megpuhuló, szottyosodó), édes-savanykás ízű, ehető almatermés, amelyből elsőrendű pálinka, szörp és lekvár készíthető.