Fagyal

A fagyal félék elsősorban a lombjukkal díszítő cserjék, egyszerű, ép szélű, keresztben átellenes levelekkel. Apró, fehér virágaik június-júliusban a hajtások csúcsán nyílnak. Erősen illatosak!

Termésük többnyire fekete vagy kékesfekete bogyó. Leginkább sövénynek használjuk őket, különösen a Télizöld fagyal ( Ligustrum ovalifolium ) alkalmas erre a feladatra, mivel kedvező időjárás esetén levelei tavaszig sem hullanak le teljesen. Gyorsan növő, akár 2-3 m-re megnövő cserje, mely az egyik legigénytelenebb sövénynek való növény. Télizöld cserje, miszerint leveleit télen is megtartja (nagyon kemény télen elhullajtja), csak megbarnulnak, a tavaszi rügypattanáskor hullajtják el őket. Díszítő értékét egész évben üde zöld lombja, illatos virága és kékesfekete bogyója adja.

Talajban nem válogat, de a humuszos, tápanyagban gazdag talajokon sokkal szebben fejlődik. Napra vagy félárnyékba ültessük, ha egyenletes növekedést szeretnénk. Jól viseli a keményebb teleket is, tavasszal gyorsan regenerálódik. Kitűnő várostűrő sövény a fagyalsövény, jól tűri a városi szennyezettséget. A fagyal kitűnő sövénynövény, mely nyírással éri el igazi szépségét, tömöttségét.

A nyírással egyedien szabályozhatjuk, milyen magas sövényt szeretnénk. Fagyalt majd egész évben telepíthetünk. Szabadgyökerű fagyalt tavasszal és ősszel, konténeres változatát szinte egész évben (áprilistól novemberig) ültethetünk. Térelválasztás céljából ültethetjük 1 sorba, élő sövényként 2 sorba.